(702.)
A lány legszívesebben állandóan a fiúval lenne, ezért félnaponta küld neki egy sms-t. A fiú legszívesebben félnaponta küldene a lánynak egy sms-t, ezért félnaponta küld neki egy sms-t. Tudják, hogy nem verseny, de mégis: vajon kinek a jobb?
(701.)
Régebben azért védekezett, hogy ne essen teherbe. Most azért védekezik, hogy ne derüljön ki, hogy már nem esne teherbe.
(ami él engem)
A-nak és Á-nak
ami él engem.
ami [szün] él [szün] engem.
nem én.
nem én csinálom.
hanem ami él engem.
az él engem.
az nem csinál engem.
nem-én.
a nem-én.
ami él engem.
majd meglátod.
-tom.
ülj csak le.
üljek csak le.
akár csücsülj. -jünk.
lecsücsülünk.
egy kis dombra
(vagy zafura?).
csüccs.
na.
na?
ami él engem.
ami [szün] él [szün] engem.
nem én.
nem én csinálom.
hanem ami él engem.
az él engem.
az nem csinál engem.
nem-én.
a nem-én.
ami él engem.
majd meglátod.
-tom.
ülj csak le.
üljek csak le.
akár csücsülj. -jünk.
lecsücsülünk.
egy kis dombra
(vagy zafura?).
csüccs.
na.
na?
(Egy találkozásról)
M: Egyetlen szót mondjak? Derű.
V: Nekem: gyerekek. Hiába láttam és tudtam, hogy egy férfi és egy nő, tétova gyerekeknek tűntek.
Zs: Érdekes, én veletek ellentétben sokkal inkább nehéznek, sőt küzdelmesnek éreztem a találkozásukat. Megható volt a küszködésük. De derű is volt benne ugyanakkor, ez is kétségtelen.
M: És.
Zs: Tessék?
M: És. Küzdelem és derű.
V: Nekem: gyerekek. Hiába láttam és tudtam, hogy egy férfi és egy nő, tétova gyerekeknek tűntek.
Zs: Érdekes, én veletek ellentétben sokkal inkább nehéznek, sőt küzdelmesnek éreztem a találkozásukat. Megható volt a küszködésük. De derű is volt benne ugyanakkor, ez is kétségtelen.
M: És.
Zs: Tessék?
M: És. Küzdelem és derű.
(693.)
Döbbenetes, hogy mennyire nem félek. Rémülettel tölt el a bátorságom. Ez csak hová tud vezetni.
(692.)
Elküldtem a testemet, hadd menjen. Felnőtt, járja inkább a maga útját. Igazán nem várhatom el tőle ezekben az ínséges időkben – igen, így fogalmaztam, hogy -hatom és hogy ínséges idők, bár én a magam részéről nem tartottam annak. De mégis úgy éreztem, nem várhatom el tőle, hogy mindvégig mellettem maradjon. Mert nem ez a dolga, nem erre lett kitalálva, nem erre valók rajta a funkciók. A testem viszont, mennél inkább küldtem, annál inkább maradt. Faggatni próbáltam, hogy miért. Csak, felelte, nem értenéd: testnek születni kell.
(egyfajta buék)
Inkább nem csinálom én sem, csak ők se csinálhassák. De csinálják. Fáj. Kivéve, ha én is csinálom. Csinálom.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)