A patak keresztezte az utat. Köveken kellett átlépdelni, és ő most először nem más nyomában lépett, hanem maga kereste meg a lehetőséget. A másodperc tört része alatt döntött kőről, lábról, mélységről és távolságról. Ügyesebb volt, mint hitte. Nem hősködni akart, csak reménykedni. Hogy talán mégsem teljesen életképtelen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése