(25.)

Nyitottam az ajtót. Mondatok voltak a fejemben. Futás után.
Mintha egy kutya. Vonyítva belekapott a lábamba. Rémülten hátrafordultam.
Karba tett kézzel mosolygott az ajtaja előtt a szomszéd srác. Tudod, a gondnok, akiről már meséltem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése