X tollat ragadott, belemártotta a kármin színű festékbe és lágyan végighúzta a húrokon. X sokoldalú tehetség volt, szerteágazóan fejezte ki magát.
X lement spárgába, majd átfordult angolspárgába, hogy kényelmesen bele tudjon pillantani a mikroszkópba. A tudománynak élt, a sport volt a mindene. A gól után mellúszásban hagyta el a pályát, majd a medence szélén kinyomván magát sakk-mattot adott.
X nő volt. Odaadó feleség, túláradó anya és démoni szerető. Jobb lábával átlépte az óvoda kapuját, a ballal idős édesanyjához érkezett meg. Törzsével szeretett, karjával kavargatott, ajkával hitvesi hálacsókot lehelt, ha amaz levitte a szemetet.
X kosaras melltartót hordott, szobatiszta volt, és egyedül be tudta kötni a cipőjét. Segítség nélkül számolt húszig, állampolgári kötelességének érezte, hogy elmenjen szavazni, és sosem dobta el a csikket. X környezettudatosan élt, a kutyamenhelyen elérzékenyült és nem bocsátott ki szén-dioxidot.
X fejből mondott verseket, évszámokat, képleteket, az anyák és a szerelmek leánykori nevét. A bányakincsek rémlettek neki, az egy- illetve kétszikűeket a levelük alapján ismerte föl, szövegszerkesztőből
pedig tanfolyam nélkül is offé volt.
X a tükör előtt állt, mellette ott hevertek mind az összes jelmezek. Nézte magát apró mintás pamutbugyijában és végül otthon maradt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése