(48.)

Annyi öröm belefér egy napba. Már csak azt kell megtanulnom, hogy ne mégis sírni vágyjak elalvás előtt. Vagy ha már sírni vágyok, akkor sírjak is, de ez se megy. A tányérokat is jó lenne összetörni, de arra meg sajnálom a pénzt. Annyi öröm belefér egy napba, és annyi bánat is, és meg se lehet őket különböztetni.