Nem kellene örökké megszeretni a helyeket és az embereket, és akkor nem kellene örökké elbúcsúzni. (Az első deontikus, a második alethikus.) Például a fű meg az a nyüzüge szomszéd srác, tudod, a gondnok, akiről már meséltem, aki elárasztásos technikával dolgozik.
Kípintáccs. Szóljak, ha majd a pasim összetöri a vadonatúj BMW-jét, mert ő fényező. (Illetve volt, amíg tönkre nem ment a tüdeje.) Ő meg szól, ha nyelvészeti kérdése van. A rovásírást akarja megtanulni, hogy megfejtse a nagymagyarországos matricák alá írt süketségeket. Hogy vajon azok is csak lecsókonzervet jelentenek-e, mint a kínai tetkók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése