Dervis vagyok és táncolok.
Felfelé nyújtott tenyeremből istenek csipegetnek,
Lefelé forduló kezemet gyönyör nyaldossa,
vágy égeti, fű csiklandozza.
A te hajad.
Süvegem tetejéhez istenfülek tapadnak,
lengő szoknyám harang,
néma zúgását hogy meghallják.
Pörgess, hadd forogjak, hadd szédüljek el!
Forogjak, forogjak, forogjak,
és álljak meg egyetlen dobbanatra.
Meghajlásom legyen alázat,
keresztbe font karom hála,
szilárdságom tünékeny bizonyíték.
Mert aztán újra, hisz dervis vagyok, táncolok,
s felfelé nyújtott tenyeremben együtt fürdik a Hold és a Nap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése