Már csak másfél óra és nyit a biciklis bolt, és akkor lemegyek és legalább öt percet beszélgetek a szerelőfiúval. Lesz az több is, ha a lakatokról is kikérdezem. És a gangon talán rám köszön a cigizős szomszéd. A közértben meg, ha ott lesz megint az a kövér, bolond néni, mivel a polcok között szűk a hely, ahogy kerülöm, egymáshoz nyomódik majd a testünk. No és a pultos is. Mikor adja a húsz deka trappistát, lopva megérinthetem a kezét.
Hazamegyek és ruhát cserélek önmagammal, aztán megyek ki megint, valami forgalmas helyre, asszem. A nyakamban tábla lóg, rajta a sorsom és hogy ingyenölelés. Megannyi emberré varázsolt, pirospozsgás bokszzsák tart felém, és én mindegyikről látom, hogy koldus. És királyfi. Vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése