Kizavartak az életemből, a lábtörlőn szűkölök. Sebaj, talán pont erre jössz majd, és akkor megszagolom a térded és a nyomodba szegődök. Te füttyentesz, én beugrok a csónakba és indulunk. Te evezel, én az orrban ülök és beletartom az arcomat, a boldogságba, persze. Arra gondolok, hogy egyszer majd biztos te is kizavarsz, de nem baj, mert tudok úszni, és hátha jön majd valaki, aki szereti csapzott bundám szagát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése