(364.)

Éjszaka fel szokott ülni az ágya közepén (nem túl széles, de azért franciaágy) és csak bámul bele a sötétbe. Várja, figyeli, hogy a halálfélelme legyőzi-e végül az élettől való rettegést. Mintha sportmérkőzést nézne: szurkol. De mintha tévén nézné: a szurkolásával nem befolyásolja az eseményeket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése