(Lorettó)

Nagyon vágysz a természetbe? Hajnalban és alkonyatkor házhoz jön. Kék órák. A kék a spiritualitás színe. Tőlem aztán lehet a Boldogságos Szent Szűz, Igazság tükre, Bölcsesség széke, Tiszteletes edény, Ájtatosság jeles edénye, Titkos értelmű rózsa, Elefántcsont torony, Mária aranyház, Mennyország ajtaja, Rózsafűzér királynője, Magyarok Nagyasszonya aranycsillagos türkiz palástja is, mit bánom én, Örömünk oka, Napbaöltözött Asszony.

TÖRTÉNETE:
Lorettó (Loreto) Olaszországban található község, ahol a Szent Család názáreti otthonát (casa sancta) őrzik, amelyet egy legenda szerint angyalok repítettek át Názáretből Lorettóba.

A XII. században találjuk az első nyomait a Boldogságos Szűzhöz intézett litániának. A XIII-XVI. századig számos, elég terjedelmes Mária-litánia keletkezett, melyekből a XVI. században kialakult a lorettói litánia, melyet 1558-ban Canisius Szent Péter Lorettóban hallott énekelni, s azután fölvett kis imádságos könyvébe. A litánia szövege az elmúlt évszázadokban fokozatosan bővült.
Például IX. Piusz pápa a szeplőtelen fogantatásról szóló dogma kihirdetése után elrendelte, hogy azt a litániába is vegyék bele: "Áteredő bűn nélkül fogantatott királyné". XV. Benedek pápa megengedte, hogy az I. világháború alatt a "Béke királynéja" könyörgést is belevegyék a litániába. XIII. Leó pápa engedélyezte nekünk, magyaroknak a "Magyarok Nagyasszonya" megszólítás besorolását a litánia végére. 1950-ben a "Mennyekbe felvett királyné" megnevezés is bekerült a titulusok közé. A II. vatikáni zsinat után VI. Pál pápa elrendelte, hogy a zsinat mariológiájával összhangban Máriát,mint az "Egyház anyját" is kérjük ebben a közös imádságban.