Biztos, billegő kövek vagytok patakon átkelő lábam alatt. Ti tűntök el, nem én szökellek. Mindenkinek azt köszönöm, amit. Ha segítség voltál anélkül, hogy segítettél volna, ha tanulhattam anélkül, hogy tanítanál.
Csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem! A hajlékomba jönnöd szükségtelen. Nem is vagyok rá méltó, meg aztán a hely is kicsi, be se férnél. Vagy őszintén? Hagyj békén! Hagyj békén magaddal, hogy békében lehessek veled! Magammal. Egy felfújt, ami lefújódott, ezt adná az Isten! Taposna ki, mint a gumimatracot a nyár után! Nem akarok fenn( )maradni. Se fenn( )tartani mást.
Légy tömör, és csupán annyit mondj, hogy légy tömör! ... meggyó gyulazén le:lkem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése