(Sose voltunk)

– Szerinted mi legyen? – kérdezi a lány a fiút.
– Észrevetted, hogy te mindig engem kérdezel, hogy mi legyen? – kérdez vissza a fiú.
– Ez nem igaz – feleli a lány.
– Majdnem mindig – helyesbít a fiú.
– Amikor tudom, hogy mi van, akkor tudom, hogy mi legyen. Csak amikor nem tudom, hogy mi van, akkor nem tudom, hogy mi legyen – magyarázza a lány.
– Determinisztikus a világképed – vonja le a következtetést a fiú.
– Látod, már megint ez van! – fortyan föl a lány.
– Mi?
– Hát ez.
– Szóval akkor most tudod, hogy mi van! Szuper! Tehát akkor mi legyen? – kérdi a fiú kajánul.
– Mondhatnám, hogy maradjunk barátok. De sose voltunk.