Még fekszem az ágyban. Ordít a szemközti házból a tévé szignálja, pedig nem szeretem elképzelni, amint népi motívumok nőnek a képernyőn. Viszont szeretem, ha begomolyog az ablakon a gondnok reggeli cigijének a füstje, és ha egy acél mérőszalag valahol már visszafelé szalad a tokjába.
„Na, mi a helyzet?” Az utolsó szótagon felkapott hangsúly. Ezt is szeretem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése