– Gyerök vagyok még – mondta a borzas hajú férfi a néninek a buszon.
– Gyerök vagy? Inkább gyerököd van – felelte a néni, de nemigen figyelt a férfira, hanem szedelődzködött a leszálláshoz.
– Élnek még mind a ketten, hála a Jóistennek, úgyhogy gyerök vagyok – ismételte a férfi vidáman, és leadogatta a néni után a kosarakat.
A busz továbbhajtott. A néni félig az árokban állt, nem volt buszmegálló. Pár másodpercig csak nézett el a földek fölött, aztán megindult a tanya irányába. Az ég errefelé leér egészen a földig, azt nézhette a néni is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése